Ma ezt a hülyeséget olvastam.

“A nagyszerű fotóst csupán annyi különbözteti meg az átlagostól, hogy nem ő maga, hanem a felvétele meséli el a történetét. Biztos lehetsz benne, ha egy képet magyarázni kell, az nem jó. Íme, pár tipp, hogyan lehetnek jobbak a fotóid, hogyan fejlesztheted látásmódodat.”

Na, hát természetesen ez is úgy ahogy van, hülyeség. Vannak képek, amiket sajnos magyarázni kell és ez nem feltétlenül a fotós hibája. Asszociációs képesség, intelligencia, kulturális ismeretek. Ez csak három tényező abból az ezerből, amire szükségünk van egy-egy fotó megértéséhez. Ha az alapelemek közül néhány hiányzik, basszhatjuk, gondot fog okozni a felvétel értelmezése. Szóval, ha egy képet magyarázni kell, az még nem jelenti azt, hogy a fotód rossz lenne.

magyarazat Ez a kép nagyon is magyarázatra szorult anno a fotozz-on.

“1. Nem mindig kell szeretned történeted alanyát (persze, az is segít), de mindenképp csodáld, rajongj érte.”

Mi van?!

“2. Mindenképp kell egy fókuszpont, egy „horgony”, amire oda lehet egyből figyelni. A legtöbb fotós túl sok mindent zsúfol a képekre – végy el mindent, amin nem ad hozzá semmit a történethez.”

Ez kb olyan tanács, mint pld. az, hogy : Vigyél magaddal valamilyen képrögzítő eszközt, ha fotózni akarsz.

“3. Fotózd le a témádat több szögből, több oldalról. Ismételd ezt újra és újra – sokkal könnyebb lesz később eldöntened, hogy mi a fontos, ha több perspektívában látod a témát.”

A tanácsom a következő: Fotózd le abból a szögből, ahonnan a legjobban tetszik.

“4. Ne felejtsd el az alapokat: alany, figyelemfelkeltés és a lényegre való törekvés. Mi a képed alanya? Hogyan vezetheted el a néző szemét az alanyhoz? Hogyan egyszerűsítheted le az egészet?”

Miért kellene a lényegre törekedni, leegyszerűsíteni az egészet, a néző szemét elvezetni az alanyhoz? Én pld. kifejezetten szeretem az összetett, bonyolult képeket, mert ezek a képek “kikövetelik” maguknak az időt a megértéshez. Ha kapok egy leegyszerűsített felvételt, 2másodpercen belül továbbállok. De most őszintén, nem az a cél, hogy minél tovább “velünk” maradjon a néző?

“5. Ne feledkezz meg a feszültségről, a feszültségkeltésről sem!

Hát ez nagy kedvenc.  “Ne feledkezz meg a feszültségről”  Jó, oké, na szevasz.

“6. Először elméddel lásd a képet, majd azután nyomd meg a kioldót! Tudd, hogy mit akarsz megmutatni, mit akarsz elmesélni a fényképezőgépeddel, s hogyan fog majd kinézni a kész fotó.”

Egy dolgot Joseph Nicéphore Niépce óta biztosan tudunk: Fingunk sem lesz róla, hogy hogyan fog majd kinézni a kész fotó.

“7. A jó fotós tudja, mi nem kell a fényképre. Ha kétségeid vannak, akkor hagyd le a kérdéses elemet.”

Hát ez a tanács is a Ne fotózd telibe a napot kategóriába tartozik.

“8. Nézz meg rengeteg képet. Nézd meg, mit adtak ki, mi jelent meg a magazinok címlapján, mit lehet eladni. Neked mi tetszik ezek közül? Hagyd, hogy hassanak rád mások munkái.”

Na, végre egy ötletes javallat! A második mondatot mondjuk kitörölném, mert szart sem ér, de a többi az ok.

“9. Menj vissza a témához 5, 10, vagy akár tizenötször is. Láss mindent, ami van látni való, hogy a legfontosabb elemeket majd a fényképed is bemutassa.”

Akárhányszor is mész vissza, mindig másnak látod majd. Ez tulajdonképpen attól függ, hogy milyen hangulatban, érzelmi állapotban vagy akkor, ott, abban a pillanatban.

“10. Kérdezd meg magadtól, hogy miért? Miért nyomod meg pont ott, pont akkor a kioldót? Mi az, ami fontos pont azon a felvételen? Miért akarod, hogy más is lássa? Mi késztet arra, hogy elkészítsd azt az adott fotót?”

Azért nyomom meg a gombot, mert tetszik, mert sosem lesz már ugyanolyan, mert emlékezni akarok rá, vagy mert csak pusztán érdekes. Mert szerelmes vagyok belé és azért is, mert látni akarom mégegyszer ugyanúgy, mint a Múzeum kertben, de mindegy is, nem kell kérdéseket feltenni. Érezni fogod a pillanatot, de csak akkor, ha nem divatból csinálod.

“Ne feledd, ezek csak kiindulási pontok. Ha elkezdesz úgy gondolkozni fényképezés közben, mint egy mesemondó, akkor sokat fogsz fejlődni!”

A forrást most nem jelölném meg, mert amúgy szeretem a blogját.

Viszlát!

Untitled-Scanned-51

Advertisements

7 thoughts on “Ma ezt a hülyeséget olvastam.

  1. Na igen, ezt a fényképet valakinek magyarázni kell, más meg azonnal érti, érzi. A vizuális műveltség nagyon kell a fényképek értelmezéséhez. A naplementén, giccses tájképen, állat, gyerek és kiscica, kommersz portrékon, hd felvételeken szocializálódott fotó megosztók látogatóinak nagy része nem tud mit kezdeni egy ilyen képpel. (az ablakos) Egyszerűen nincs meg hozzá a vizuális műveltsége, és nem néz fényképeket, albumokat, kiállításokat mondjuk 15 éve. Ezzel még nem is lenne baj, ha valakit boldoggá tesz egy túlszaturált tájkép, vagy állat fotó, hát legyen. Csak ne az ilyen emberek próbálják elemezni, majd értékelni a fotóidat.

    1. Kis híján én is magyarázatot kértem a képhez. Zolinak sok olyan képe van, ami nekem tetszik, de csak mint látvány, nem tudnék konkrét magyarázatot fűzni hozzájuk, hogy miért.
      Ezt, miután harmadszor is megnéztem, már felfogtam… 🙂
      (mentségemre: az elmúlt pár hónapban rengeteget romlott a szemem, az útra festett jeleket észre sem vettem 😦 )

      Viszont – elnézést kérek a ritka kivételektől – azért a fotozz.hu-t “etalonként” említeni… nem kéne, na! 🙂
      Ha ezt a képet magyarázni kellett, akkor végképp… 😀

    2. Szerintem nincs ezzel semmi gond Misi. Néha én is túlhúzom a csúszkát és zsákszámra töltöm fel az állatos és gyerek képeket, de nyitott vagyok és befogadó.
      Az alsó képet azért töltöttem fel, mert pusztán érdekes és mert nagy kedvenc, hiszen az első tekercsen volt ez a kép, amit a Leica C2 készített.

  2. A szövegben meg annyi kérdés vetődik fel, hogy nincs elég idő, hely véleményezni, na majd személyesen.

  3. Szerintem nincs gond azzal a kijelentéssel, hogy “A nagyszerű fotóst csupán annyi különbözteti meg az átlagostól, hogy nem ő maga, hanem a felvétele meséli el a történetét.”….csak van akinek ezt is meg kell magyarázni, hogy értelmezni tudja.
    ,-))

    Persze, hogy kell műveltségi háttér egy (képi/művészi) kifejezésforma értelmezéséhez. Ahogy a szavak értelmezéséhez is kell nyelvtudás és kulturális ismeret. De ha egy képet (vagy akár verset, regényt, szobrot vagy akár egy viccet) el kell magyarázni, akkor gond van. És ha nincs meg a megfelelő háttérismereted, akkor hiába magyarázzák, akkor se biztos, hogy megérted.
    (Nekem pl magyarázhatják, hogy a Barátok köztben miért fontos, hogy ki kivel miért van rosszban és miért nagyon kifejező egy róluk készült kép, jelenet vagy párbeszéd, mert ha maga a kép és a szituáció nem meséli el a viszonyokat és érzéseket, mindenki csak fa arccal vagy háttal áll a képen, akkor hiába írják alá, hogy itt épp mit kéne látni, az nincs a képen.)
    Lehet (és kell is) persze támpontokat adni az értelmezéshez, hogy ki kicsoda, stb. De az alap mondanivalónak a képen kell látszódnia, nem a szövegben. Fontos kiegészítője egy képnek a képaláírás: Ki, mit, hol, és miért csinál? Segít megérteni és kontextusba helyezni és értelmezni, amit látunk. De szerintem a szerző is arra gondolt, hogy ha a képen nem látszanak az érzelmek, indulatok, viszonyok, kifejeződések, akkor hiába írod egy érzelemmentes arcú kép alá, hogy szomorú, nem lesz az, azt a képnek kell megmutantia. Szerintem arra gondolt a szerző is, hogy egy csomó Facebook képen a fotóalany háta eltakarja a hírességet, aki épp dedikál neki, majd odaírja a kép alá, hogy a sztár és én és örül neki, hogy van egy közös képük….de egy ilyen kép attól nem lesz jobb, hogy megmagyarázod, mit kéne látni rajta.

    Ha magyarázni kell egy viccet….Ha magyarázni kell egy képet vagy egyéb műalkotást, akkor vagy a művésszel, vagy a közönségével van gond. Szerintem itt a kulcsszó a kontextus.
    Ha a Blikkbe fotózol, akkor a Blikk közönségének kell megértenie a képedet. Ha a Vogue-ba, akkor annak a közönségnek, és ha kiállításokra, galériákba vagy pályázatokra szánod a képedet, akkor annak a közönségnek kell megértenie.
    Ha ránézésre nem értik meg a képet, akkor nem biztos, hogy el fogják olvasni a magyarázatot, hogy mit is kellene látniuk a képen, hanem lapoznak – és ha elolvassák, akkor sem biztos, hogy látni fogják a képen, amiről te azt hiszed, hogy látszik rajta. Függ például attól is, hogy mennyire tudod jól leírni, amit láttatni szeretnél….de az szerintem már nem fotózás, elvégre az egy vizuális műfaj, nem szöveges.

  4. A többi meg persze, hogy általános bullshit, mint hogy vigyél magaddal gépet, ha fotózni mész. Az ilyen 10 pontban megmondom a tutit általában ilyen szokott lenni. Olyan, mint a legtöbb szólás-mondás, bölcsesség és Coelho idézet. Hamar össze lehet csapni belőle egy cikket, könnyen fogyasztható és sokan megosztják, mert megosztani se tart tovább, mint elolvasni és mindenki azt hiszi, hogy a megvilágosodást hordozza….miközben a megfelelő értelmezés és/vagy magyarázat nélkül vagy hülyeség, mint amiért szénné kritizáltad, vagy csak félrevezető.

    Én imádom az idézeteket, de azért szoktam le róluk, mert az ilyen kompakt bölcsességek is hajlamosak 3 embernek 5 féle dolgot jelenteni….persze nem biztos, hogy ha egy grafomán (mint én) túlmagyarázza, attól könnyebben megértik….emiatt meg a kommentelésről és a blogolásról kéne leszoknom.
    ,-)))

Örülnék, ha leírnád a véleményed.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s